Egy laza délutáni piknik az egyik budapesti autóbusz pályaudvarról. A párocska arca kitakarásra került, a lényeg úgyis a kép többi részén található. Úgy látszik, van, aki még nem tudta levetkőzni a ’70-es, ’80-as évek papírba csomagolt, otthonról hozott rántott húsos időszakát, mint azt a képen látható párocska példája is jól szemlélteti. A húsok már némileg megkeményedtek, úgy egy éjszakányi hűtőben állás és fél nap utazás után már a 60 éves Mari néni fogszerkezete és állkapcsa rendesen végigbokszolná a 12 menetet az étekkel, amin a kétnapos, szalvétába csomagolt, itt-ott már szivacsos kenyér nem sokat segít, a műanyag dobozban úszkáló kovászos uborka viszont talán ad némi könnyebbséget. A képen látható pár azonban inkább a fiatalabb kaszthoz tartozik, a hölggyel – nekünk jobb oldalon – szemben nem sok kifogást emelhetünk, az úr viszont kicsit jobban összeszedhetné magát. Hogy a haspóló direkt van-e, vagy egyszerűen egy, a mosószerrel többször és sokat keringőző darabról van szó, csupán találgatás tárgya lehet. Az öltözék igazán durva része a farmerhoz, illetve sötét zoknihoz felvett és ezzel a kicsit nőies lábkeresztezéssel megbolondított szürke fürdős pacsker. Nekem az az érzésem, ha látom, hogy Mátyás, a házimanó egyik követőjét tisztelhetjük az illetőben.
A bejegyzés trackback címe:
https://mindennapiember.blog.hu/api/trackback/id/tr323080439
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.